Thursday, March 22, 2012

5. nap - Varázslatos pénzügyek


Ajjaj, ez nehéz lesz...talán a legnehezebb az egész programban. Világ életemben rettegtem az anyagi problémáktól, adósságoktól, pénztelenségtől, és (milyen meglepő) nem is voltam soha különösebben gazdag hehe. Nem vágyom arra, hogy palotában éljek, és henyéljek, csupán egy biztonságos, nyugodt életet szeretnék. Igen ám, de ahhoz is pénzre van szükség!
Van egy internetes barátném, egy középkorú, ír hölgy. Egészségügyi okokból nem dolgozhat, segélyen él, amit többször próbáltak megvonni tőle, volt hogy hetekre leállították a fizetést. Olyankor mindig megkérdeztem tőle: "Te jó ég, most mi lesz?" Ő pedig mindig úgy válaszolt, hogy: "Mi lenne? Majd megoldódik, ne aggódj, én sem aggódom. A pénz jön és megy, nem szabad túl sokat foglalkozni vele." Való igaz, mindig megoldódtak a gondjai, azonban soha nem indult el anyagi helyzete pozitívabb irányba. A "nem idegeskedés" csak fél megoldás, de első lépésnek megteszi.
A pénzzel kapcsolatban rengeteg rossz beidegződésünk van: keményen meg kell dolgozni érte, semmit nem adnak ingyen stb. Így igen nehéz egy másfajta gondolkodást és érzésvilágot elsajátítani...de muszáj!
Ha már gondolkodás és érzésvilág, meg kell említenem, hogy bár a pozitív gondolkodásról évszázadok óta ódákat zengenek, vajmi kevés haszna van. Bár gondolatainkat érzelmeink fogják össze, önmagában gondolni, véleményt alkotni vagy kimondani valamit semmit nem ér, ha közben nem érezzük át. Érezzük jól magunkat, ha a pénzre gondolunk, akkor is, ha éppen anyagi problémáink vannak....kemény.

Első körben Rhonda azt javasolja, hogy gondoljuk végig a gyerekkorunkat, mikor nem volt önálló keresetünk, és mások gondoskodtak rólunk. Lehet, hogy nem kaptunk meg mindent, lehet hogy akkoriban a szegénység jellemezte a körülményeinket, ám nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy gyerekként nem foglalkoztunk a pénzzel, hittünk benne, hogy lesz az asztalon étel, és mindig lesznek ruháink, melyeket felvehetünk. Jó esetben biztosították számunkra a játékokat, oktatást, szappant és fogkefét. Mi pedig nem aggódtunk azon, hogy ez így lesz-e a jövőben is. Ezt a fajta biztonságérzetet kell megtalálnunk és visszahoznunk újra, akkor is, ha már nem vagyunk gyerekek, dolgoznunk kell és 28 hitelkártyát nullázunk le havonta. Nem szabad elfelejteni, hogy a vonzás törvényének legnagyobb aduásza, és egyben a legijesztőbb tulajdonsága, hogy Te vagy felelőss 100%-ban a jövődért és életedért. Newton harmadik törvénye kimondja, hogy minden hatást egy egyenlő értékű, ellentétes hatás követ. (érdekes átgondolni ezt a törvényt azzal a két szóval, hogy adni és kapni) Ha képes vagy a pénz fogalmát hálás érzésekkel körülvenni, akkor ugyanekkora mennyiségben kapsz vissza olyan, pénzzel kapcsolatos körülményeket, melyekért hálás lehetsz. Világos, nem? Ez nem túlmisztifikált blabla...ez egy természeti törvény, amit piszok régen megtanultunk, csak nem tudtuk magunkra alkalmazni. Egy másik törvényt is megtanultunk: Amilyen a mikrokozmosz, olyan a makrokozmosz. Ha az adok-kapok szabályt elhisszük kicsiben, akkor nyugodtan hihetünk benne, hogy nagyban is működik :)

Van ám más feladatunk is mára, azon kívül, hogy megpróbáljuk teljesen kimosni az agyunkat a pénzzel kapcsolatban. Vegyél ki a tárcádból egy papírpénzt, mindegy milyen címlet, Rhona egy dollárral magyarázza a példát. Fogj egy kis papírt, ragaszd rá a pénzre és írd rá a következő szavakat:

HÁLÁS VAGYOK MINDEN PÉNZÉRT AMI MEGADATOTT NEKEM ÉLETEM SORÁN

Akárcsak a tegnapi egészség-kártyát, a pénzt vidd magaddal mindenhova, próbáld meg gyakran a kezedben tartani, és átérezni a szavak jelentését.

Nem nehéz meló. A vonzás törvényével kapcsolatban gyakran halljuk, hogy el kell hinnünk, át kell éreznünk, hogy amire vágyunk, az máris a miénk. Ez egy nagyon bonyolult érzelmi állapot, és a felnőttek között meglehetősen idegen. Tanulhatnánk a gyerekektől...bennük még meg van az az őszinte vágyakozás és bizalom, ami bennünk nincs. Mindig szerettem a gyerekekkel példálózni. Tegyük fel, hogy van egy 5 éves fiam, aki mindennél jobban vágyik szirénázni tudó tűzoltóautóra, amit én nem tudok neki megvenni, mert drága. Nem fogja feladni....arról fog fantáziálni, hogy az az autó az övé. Lerajzolja. Cipősdobozzal eljátsza. És bármibe lefogadom, hogy valamelyik rokontól pont azt kapja karácsonyra :)))))))
Belőlünk mindez már kiveszett, de ez a papírpénzes feladat kivitelezhető. Könnyen hálát tudok adni mindenért, amit valaha megvehettem, vagy megengedhettem magamnak. Ezáltal beindul egy folyamat, ami pozitívan befolyásolhatja anyagi jövőmet. Nyilván nem fogok egy zsák pénzt találni holnap a küszöbön (sajnos), de új, érdekes változásokra számíthatok: pénzt találok az utcán, belefutok egy kiárusításba, ajándékot kapok stb.
Hajrá!



3 comments:

  1. Mindig vágytam rá, legyen egy kis tartalékom. Nem lett, de a gondjaim így-úgy valahogy mindig megoldódtak. Ma annak örülök és hálás vagyok érte, ha annyi pénzem van, amennyi "éppen kell"!

    ReplyDelete
  2. Igen, de lehet ennél több is, az "éppen kell" az relatív :)

    ReplyDelete
  3. Régebben sokat idegeskedtem a pénz miatt. Mindig azt mondogattam: nincs pénzem... A végén tényleg nem lett, mert megloptak!!!
    Mostanában tudatosan nem foglalkozom vele görcsösen, és csak nézem, ahogy gyarapszik a számlám...

    ReplyDelete